Még Nyár Van
Kéz a kézben, nyári éjben
Dörgős, zuhogó esőben
Veled vagyok kint az úton
Néznek fentről - Né, két bolond!
Fél kézzel pezsgőt emelek
Kínálom nekik, erre nevetnek.
Langy esőben kóborolva
Ázottan, majd összebújva
Mezítláb a langy aszfalton
Derekadat átkarolom
Hajadon a lámpák fénye
Szikrázik feketén nedve
Vizes ruhád tapad nagyon
Vizes ruhád tapad nagyon
Izmos tested izgat, s padon
akarlak most, vadul vakon.
Szeress forrón, szeress jobban!
Szeress nagyon, forró nyár van!
Csókod éget éjszakában
tapadt testtel, feltolt ruhában
vonaglunk esőben, öntudatlan.
Önfeledten, vad mámorban
húzom hajad, egyre jobban
ívbe görbült eksztázisban.
Pezsgőt öntök az arcodra
lecsókolom a habot róla.
Elállt eső, hajnalodik
Rigó füttyent, ébredezik
Bámul nagyot elámultan
Két csavargó elázottan
Ül egy padon mosolyogva
Hajnal gyúlt az arcaikra
Forró napfényt lehel újra az ég
ködöt kerget már a nyár-vég
De bennünk most örök nyár ég!
Kicsit nyár van! Forró nyár még.
Nyárády Károly
2010. 08. 22.
1 megjegyzés:
A beleza das suas palavras, fez-me viajar, no mundo dos sonhos. Bom às vezes sair do real e caminhar por entre desejos, que talvez existam somente em poesias...mas vale muito sonhar. Parabéns pela obra. Abraços.
Megjegyzés küldése